Nyugati ruházat

Üdv!

Valóban.
Modern kori hadseregek ide vagy oda, egy 15.századi gótikus lovag az anatómiailag jól megtervezett lábvértjében és vascipőjében valószínűleg sokkal jobban tudott gyalog haladni és harcolni, mint ezek a 19.századi vértesek a (szintén lábvértnek szánt) csizmáikban.

Z

A brit vértesek máig viselik a díszöltözethez, ebben sem célszerű hosszabb sétára indulni (talán nem is véletlen, hogy lóháton adnak őrszolgálatot).

Üdv!

Vagy fél éve volt téma alább egy valószínű vértescsizma:

http://militia.hu/tartalom/nyugati-ruh%C3%A1zat#comment-14486

Találtam egy apróságot az ilyen típusú nehéz csizmákról, bár a napóleoni korból. A korabeli vértesek szintén hordtak hasonló, vastag és nehéz csizmát, ami lóháton valódi lábvért volt, de ha a vértes ló nélkül találta magát, komoly veszélybe hozta a viselőjét. Ugyanis gyalog gyorsan mozogni nem lehetett benne.

De Marbot francia tábornok leírt a vértescsizma számlájára írható ilyen esetet. 1809-ben Eckmühlnél egységét szétkergette az osztrák lovasság, és a franciák menekülőre fogták. Egy lovát vesztett vértestisztjük is próbált gyalog menekülni, és a társai mellette lovagolva próbálták eközben a kezénél fogva is magukkal húzva, "gyorsítani", de nehéz csizmájában nem bírta az iramot, és lemaradt. Kínjában megpróbálta még a csizmáját lehúzni, ez félig sikerült neki, az osztrák lándzsások akkor szúrták le.

Az esetet leíró Marbot tábornok (aki szintén épphogy megúszta a menekülést), hozzáteszi, hogy az őáltala is viselt könnyű és rugalmas huszárcsizmák viszont ilyen helyzetben semmi hátrányt nem okoztak volna.

Valószínű, hogy ekkor nem csak a súly volt a gond, hanem csizma hajlékonysága, illetve annak hiánya. Elég a képre nézni.

Waterloo-i csatában a brit gyalogság tisztjei is említik emlékirataikban a csata során lovukat vesztett francia vérteseket, akik lovon félelmetesek voltak ugyan, de gyalog a vastag csizmáikban már szinte teknősként próbáltak odébb menni a brit gyalogos négyszögek közeléből.

Z

A segítségeteket szeretném kérni.
Ugyanis bőr kulacs ügyében kísérletezgetek.
A viasz-bőr-varrás kombináció, nagyon jól is működik.

A Mary Rose-onról, illetve pár helyről még találtam ezt a típust.
http://www.geocities.ws/ladysveva/Leather/MaryRoseDocumentation.html

Ennek a technikájával, egyszerűbben lehet készíteni korsót is.
http://www.bbc.co.uk/birmingham/content/image_galleries/selly_manor_gall...

És ennek az analógiájára már rendes sörös korsó is készíthető, illetve poharak is.

A nagy kérdés, hogy az 1600-as években, ezek voltak-e Magyarországon, és ha igen, mennyire voltak elterjedve. Például elképzelhető-e ez egy muskétás arzenáljában?

Nyugati fronton készülgetnek a felszerelés darabok!
íme az eredmények! Folyamatosan frissül!

http://donauer-faehnlein.blogspot.com/

Szerintem egyszerűen csak szerettek így másnapos arccal a tököt megkarózva ülni.
Ilyen állapotban legalább nyugodtan megült a modell.:-)))))

Na, ma ezért valaki igencsak szerzői jogi per elé nézne.

Festmény 1628-ból:

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/h/heem/jan/1/student.html

és egy másik 1630 körülről:

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/c/codde/youngman.html

Mondjuk a remake jobb, de ez erősen szubjektív :) És még az sem biztos, hogy melyik a remake :)

Na most még az a kérdés, hogy hol lehet lenből szőtt láncbársonyt kapni?

Szerintem láncbársony. Az egyik láncfonal a teherviselő, a másik a bársonyláncfonal, ezt általában felvágják.
http://www.pt.bme.hu/futotargyak/64_BMEGEPTAKV1_2010tavaszi/Abraf%C3%BCz...
a 8. oldalon.

Doublet, 17. század elejéről. Anyaga fekete vagy sötétbarna gyapjú, bélése frottír-szerű len (ha valaki tud textilipari szakkifejezést a pile-fabricra - a két láncfonalas szövetekre használják - azt megköszönném).

Victoria & Albert Museum: http://collections.vam.ac.uk/item/O110590/doublet-and-breeches/

Vért:

Rondtartsche:

Némi segítség a csizma elhelyezéséhez: http://href.hu/x/g1lg.

Előrebocsátom, hogy a csizmához nem tudok konkrét történelmi adatokat. A nyugati stílusú fogatok - főleg a tűzér hatosfogatok - esetében mind a három pár lovon ült egy-egy ember, de nem a jobb, hanem a bal oladli (nyerges) lovon. Ez a módszer a magyar tüzérségnél is használatos volt mindaddig (kb. 1950), amig volt fogatolt tüzérség. A nyeregből hajtott magyar stílusú fogatokon csak a bal hátsó (nyerges) lovon ült ember.
Ami a csizmát illeti: A szárnak és a fejnek ilyen cserélhető módon való megerősítése nagyon praktikus megoldás, mert legelőször csizma feje megy tönkre, utána a szár belső oldala a vádlinál, ahol hozzá dörzsölődik a lóhoz, nyereghez. Szerintem a szív alakú rátét is praktikus okoból alakult ki: A kengyelvas pont ott koptatja a csizma fejét (és az ember lábát). Egyébiránt nem értem, miért ne lehetne vértes csizma.

Négyes v. hatosfogat esetén nem (csak) a bakról hajtottak, hanem a jobb első lovon is ült hajtó. Azok hordtak ilyen brutál csizmákat, hogy megvédjék a lábukat.

De úgy tudom, van közöttünk egy lószerszám-szakértő ;-)

Üdv!

Ez a kor már nekünk túl modern, így sajnos nem tudok érdemben nyilatkozni :)

Mindenesetre az a szívecske alakú bőrrátét alul a lábfej fölött nagyon feldobja :)

Csak nehogy valami hóbortos talján divattervező besorolja az idei őszi kollekciójába (vagy valami bőrszerkós-korbácsos domina a saját kellékei közé, sarkantyústól-csatostól-mindenestől...) :)

BoldogZ

Milyen hajtó? Biztos lovon ült, a sarkantyú okán. Bár azt ráapplikálhatták később is hozzá nem értők.

Értem...

Őszintén szólva szerintem hajtócsizma, nem pedig vértes.

Na most jól lelövöm, hogy hol találok ilyen érdekeseket:

http://www.hermann-historica.de/auktion/hhm61.pl?f=NR_LOT&c=3409&t=temar...

Honnan van az info, hogy ez vértescsizma?

Én is csak a korrektség jegyében posztoltam be tizenkétezer festményt - különben nekem inkább valami sarkkutató ugrott be elsőre. Viszont érdemes megfigyelni a talpát - öt réteg bőr, a sarkon meg talán tíz?

Nem cikizésből írtam, csak ez ugrott be a képről....

Ez a fajta szögletes cipőorr jellegzetes (bár azt nem tudom, hogy mennyire franciás) volt a 17. században. Mondjuk ez némileg extrémen sarkos, ellenben igen katonásnak tűnik tőle :)

http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/l/le_nain/smokers.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/h/hooch/1/03hooch.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/h/hooch/2/17hooch.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/h/hooch/1/01hooch.html
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/h/hooch/1/02hooch.html
http://www.wga.hu/art/j/jongh/paying1.jpg
http://www.wga.hu/art/m/metsu/hunter_w.jpg
http://www.wga.hu/frames-e.html?/html/m/mieris/frans/brothel.html

Érdekes western orra van....

Ütés- és vágásbiztos csizma, hozzátartozó bőrkamásnival és sarkantyúval.

Svájci, azt írják róla itt, hogy a harang 1550-ből való, a szegecselt nyakvédővel 1600-ban lett kiegészítve. Meg azt, hogy svájci cajgházakban elterjedt gyakorlat volt, hogy a korábban zsákmányolt sisakokat szabadították meg a szemellenzőtől, és alakították át ilyenné.

Kapitány Uram!
Igen köszönöm a linket! Sok hasznos, számomra eddig ismeretlen török ábrázolást találtam benne!

Im Frauwenzimmer Wirt vermeldt von allerley schönen Kleidungen vnnd Trachten der Weiber

http://commons.wikimedia.org/wiki/Category:Frauen-Trachtenbuch_%281586%29

Habitus praecipuorum populorum tam virorum quam foeminarum singulari arte depicti

http://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b7100004s/f2.image

http://www.st-max.org/images-people.htm

Habár tök generikus, jobb topikot nem találtam ennek:

http://www.familia-ministerialis.de/naehte.html

Szóval rajta, kézzel varrni!