Kun pajzslemez,13.sz. első fele, Csingul-kurgán

Mivel a nomád pajzsok egyáltalán nem túl gyakori leletek, ezért bemutatnék egy 13. századi kun pajzsmaradványt.

Egy nagyon gazdag kun vezéri sírból került elő a Csingul-patak mellett, az Azovi-tengerhez közel, 1981-ben. A sírban, amit egy bronzkori halomba ástak bele, egy erős testalkatú férfi csontváza volt, a sír körüli gödrökben öt, veretes lószerszámmal felszerszámozott lovát temették el. A halottal temették el szablyáját, íjját, aranyozott sisakját, sodronyingét, ezüstveretes íjtegezt és nyíltegezt (5 nyíllal), arangyűrűt, aranyláncokat, arany korbácsnyelet, szíriai és más keleti edényt, több teljes veretes övet, ezüst csészét és füstölőt, három kést és egy ezüstlemezzel díszített fapajzsot.

A kun vezér Kötöny kortársa lehetett, a tárgyak jól datálható voltából ítélve pár évvel a mongol invázió előtt temethették el.

A sírban a szerencsés talajviszonyoknak köszönhetően szervesanyag-tárgyak darabjai is megmaradtak. A halotton egy vörös selymekaftán volt, aranyhímzéses kék rátéttel, még további öt díszes, hímzett, aranyszegélyes selyemkaftán maradványait sikerült azonosítani vagy megőrízni (ezek közül az egyik egy átszabott orosz miseruhából készült), három selyemövet, a halott pedig fején egy kis kerek vászonsapka volt. Famaradványok maradtak a tegezből és az íjból is, továbbá a pajzsból, de rossz állapota miatt nem lehetett konzerválni, viszont több értékes adatát rögzítették.

A pajzs a halott bal oldala mellé volt helyezve, hátlappal felfelé. A rászegecselt díszítőlemez szegei körüli maradványokból és lenyomatból sikerült azonosítani, hogy fából készült, eredetileg pirosra volt festett bőrrel volt borítva, kerek volt, átmérője 50 cm lehetett. A közepére egy aranyozott ezüstlemez volt szegecselve, ennek átmérője 18,7 cm. A lemez közepén a pajzsdudor egy bordázott kúp, az átmérője 9 cm. Ennek belseje ki volt töltve valamilyen sárgás masszával, hogy belülről merevítse a lemezt. A pajzs fogója, szíja nem maradt meg.

Fent látható egy rajz és egy fotó a lemezről (ez maradt meg, ez volt a fapajzs közepén, a piros pajzsot képzeljétek köré).
Nem két pajzsról van szó, mindkettő ugyanazt ábrázolja, a lemez alakja kerek, de a fotón enyhén meg van döntve, szóval nem ovális. A Csingul-kurgán leleteit a Kievi Történeti Kincsek Múzeumában őrzik, leltári száma: inv.no. АЗС-3624.

A sír leletanyagáról itt lehet találni:

Összefoglaló magyarul, képek nélkül:
Új honfoglalók - besenyők, kunok, jászok - a középkori Alföldön és a Mezőföldön. http://mek.oszk.hu/07500/07579/

Képanyaggal, de ezek nehezebben beszerezhetőek:

Золото степу-Gold der Steppe, Kiev-Schleswig, 1991.

Отрощенко В.В., Рассамакін Ю.Я.- Половецький комплекс Чингульського кургану, Археологія 53, (1986), 15-36.

Kerek kun pajzsokat elvétve és félig eltakarva a Képes Krónikában is látni keleties öltözetű harcosoknál.

Z