Magyarország csatái

Üdv!

A középkori magyar hadtviselésről (a műsor 30. percétől):

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=168&v_id=11515

A fenti téma folytatása, itt az elejétől:

http://www.echotv.hu/videotar.html?mm_id=168&v_id=11744

Z

Remek cikk. Köszönjük a megosztójának is, de méginkább Jánosnak. Tényleg hiányzik (vagy pontosabban kevés) az efféle gondolkodó a hazai történetírásban.

Üdv!

Elmélkedés a hadtörténetünkről, megítélésének nézőpontjairól és a hazai történeti tudatról.

http://www.magyarhirlap.hu/hullamter/a_hadak_utjai.html

Boldog Z

Üdv!

Akkor beilleszteném ide a pozsonyi csata leírását. Aventinus, a 15.századi bajor humanista mára részben elveszett középkori források alapján másolta a saját munkájába ami ránk maradt(valószínűleg Regino apát 915 körüli Világkrónikájának folytatásából másolhatta). A csatával egykorú források fennmaradt részei egybevágnak a lenti teljes leírással, és a csata tényét több 10. századi német krónika is említi.

„Germánia és a bajrok királya, Lajos az egész Bajorországra kiterjedő újoncozás után a bajrok új városába, Ennsvárba megy. Megjelennek itt a püspökök, a szerzetesek elöljárói, a bajorok előkelői július 15.kalendaeján, a keresztény üdvösség 907.évében, és közös elhatározással döntenek arról, hogy a magyarokat ki kell űzni a bajorok országából. Minden egyes bajor körzetből egybehívják a férfiakat: hadat üzennek a magyaroknak a Duna mindkét partján megindulnak a bajor előkelők harcra kész seregei. Lajos Burchard passaui püspökkel, Aribo prefektussal Ennsvárban marad vissza. A hadvezérek a csapatokat három részre tagolják. Luitpold, az osztrák határ parancsnoka az északi parton, Tehotmar salzburgi érsek pedig a délin halad; a püspökök Zakariás Sabenből, Udo Freisingből, s a monostorok elöljárói, Gumpold, Hartwich, Heimbert Pozsonyig vonulnak, és ott tábort vernek. A Dunán pedig hajókon a király rokona, a semnonok vezére, Sighard és a bajor urak Rathold, Hatto, Meginward és Isangrim vezetik a csapatokat.
De a magyarok sem maradnak tétlenek és gondatlanok, komolyan felkészülve tűnnek fel, mindent, ami hasznukra lehet,fegyvereket, katonákat, lovakat jó előre készenlétbe helyeztek, s mivel már nem is a dicsőségért, hanem az életükért harcolnak,keményen ellenállást fejtenek ki. Közben néhány katonájukat a bajor csapatok harcba csalogatására küldik. Mindkét királyi vezérük a rendelkezésre álló legnagyobb számú lovassággal a püspökök oszlopára támad.Mintha csak fürge lovaikkal át akarnák törni a harcvonalat,nagy erővel támadnak,s hatalmas nyílfelhőt bocsátanak ki. A bajorokat a szaru-íjaikból kilőtt nyílvesszőkkel borítják el, majd ismét hátrálnak.Gyorsabbak nehéz fegyverzettel felszerelt seregünknél, s amikor még azt hisszük, hogy távol vannak, már ott isteremnek; s amilyen gyorsan jönnek, ugyanolyan gyorsan el is tűnnek. Amikor már azt hiszed,hogy győztél, a legnagyobb veszélyben találod magad. A magyarok ellenfeleiket a távolból támadják nyilaikkal, akkoriban nem ismerték a nyílt harcot, a gyalogos csatát, az egymásnak feszülő hadsorokat,a karddal vívott közelharcot; a városok ostromát és körülzárását, várostromot. Szokásukszerint cseleket alkalmazva küzdenek, hol meghátrálnak, hol szorongatják ellenfelüket,s mindezt annyi velük született fortéllyal,akkora gyorsasággal és katonai tapasztalattal teszik, hogy eldönteni nehéz, hogy mikor veszedelmesebbek ránk nézve: amikoréppen ott vannak, vagy már el is vonultak, ha menekülnek, vagy éppen támadnának,éppen békét színlelnek, vagy hadakoznak. Miközben ugyanis elsöprő rohammal ott teremnek,ugyanolyan hirtelen eltűnnek, először menekülést színlelnek, majd lovaikat megfordítva támadnak, de bármit tegyenek, nyilaznak, és dárdát vetnek, jobbról, balról, szemből vagy éppen hátulról száguldoznak,kifárasztják a mieinket, majd minden oldalról ránk rontanak, a megfáradt bajorokat letámadják,fölébük kerekednek, eltiporják és legyilkolják őket.

Augusztus idusának ötödik napján a magyarok éjjel a Dunán titkon átúsztatnak, Lajos legátusát, Luitpoldot, Isangrim étekfogó mesterrel egész csapatával tizenöt vezérrel együtt a táborban megölik. A rákövetkező napon, azaz agusztus idusának harmadik napján azokkal végeznek hasonló módon, könnyedén és erőfeszítés nélkül, akik halálra váltan a hajókon tartózkodtak. Három napon át folyamatosan folyik a harc az égiek haragvása közepette: a bajor nemesség legnagyobb része elpusztult,a köznépet számolás nélkül vágják le.Luitpold, Bajorország keleti részének vezére három püspökkel, három apáttal, tizenkilenc bajor előkelővel együtt életét veszti."

A rövidebb bejegyzések más írásokból:

„907. (év) A bajorok kilátástalan háborúja a magyarokkal, Liutpold herceget (bajor határőrgróf) megölték, övéinek féktelen kevélységét letörték, és a keresztények alig néhányan menekültek meg, a püspökök és grófok többségét meggyilkolták.
907. (év) A bajorok teljes seregét megsemmisítették a magyarok.” (Sváb Évkönyv)

„907. (év) Nagyon szerencsétlen harc folyt Braslavespurchnál (Pozsony) július Nonae-je 4. napján (július 4-én) (Salzburgi Évkönyv)

Szóval ennyit tudunk.

Amint látható, a 100 ezres vagy akármilyen sereglétszámra nincs korabeli írásos nyom.
Ez az alaposan túlzó számadat szerintem valami újkori ragadvány lehet, amit romantikus lelkülettől hajtva hozzácsaphattak a történethez.
A sereglétszámokra távoli becslésekkel lehet csak kísérletezni.

De ez még a csata óriási jelentőségén nem változtat semmit.

BoldogZ

Sziasztok!
Most végeztem a "Nikápolytól Mohácsig" című könyvvel, és az összes nyíltszíni ütközet leírásánál felmerült bennem egy kérdés.

Állandóan a nehézlovasság kezdő rohamáról, és annak megakadásáról van szó a nagy ütközetekben(általában a megfutamodást színlelő janicsár sorfalban akadnak el). És arra lennék igazából kíváncsi, hogy van e bővebb információ róla, hogy ebben az esetben hogy folytatták a harcot?
Lóról,egykezes karddal? Vagy leszálltak, és hosszúkarddal harcoltak? Mert a lándzsával nem hiszem hogy tovább küzdöttek, az elég esetlen lett volna ha beszorulnak tömegbe. Lovon vittek magukkal egyszerre két kardot mint a szamurályok pl?
(bocs ha nem kapcsolódik a topic-hoz, de csak itt tudtam feltenni)

907 a "pozsonyi" csata...

ugyebár tavaly volt az 1100. évforduló, számos hagyományőrző program és műsor épül a történetre, egyesek szerint amerikai katonai akadémiákon is tanítják...

De mit tudunk valójában a csatáról?
_____________________
LEG I AD PF