Szakirodalom

Üdv!

Csak jelezném, hogy közben megjelent a 3. magyar nyelvű Osprey is, ezúttal a gladiátorokról.

Z

Üdv!

Elolvastam az eddig megjelent két magyar kiadású Ospreyt, a templomosokról és az egyiptomi Középbirodalom katonáiról. Nem találtam bennük zavaró dolgot, a kiadó jó szakfordítást csinált. Annyival még a hazai helyzethez is igazították, hogy a füzetekhez a magyarul elérhető irodalmak listáit is mellékelték.

Idézet a kiadó további terveit ismertető cikkből:

"A Harcosok magyar változatának következő köteteiben az egyiptomi Középbirodalom katonáit, az i.e. 100 és i.sz. 200 közötti fénykorát élő Róma gladiátorait, a vaskori kelta harcosokat, a szamurájok hadakozó asszonyait és a bronzkor görög harcosait mutatjuk be, de reményeink szerint számos – szó szerint több tucat – egyéb terület és kor fegyveresei is sorra kerülnek majd, a végvári vitézektől a konkvisztádorokon és a napóleoni háborúk medvebőr kucsmás gárdistáin át a XX.-XXI. század halálgyárainak idénymunkásaiig."

A teljes cikk:

http://toriblog.blog.hu/2011/11/30/bejegyzes_url_cime_1722

Bátor tervek, remélem, sikerül kivitelezniük.
De most így hirtelen nem tudom, a végvári vitézeket honnan fogják prezentálni - mivel az eredeti Osprey-ban nincs ilyen...

Z

Üdv!

Én is köszönöm az észrevételeket, igazából ezzel egy értékelést akartam kiprovokálni valakitől, aki már látta a könyveket, mert én még nem.

Somogyi sajátos módon vagy 30 éve változatlan technikával és szinvonalon dolgozik, saját készítésű tojástemperát használ. Ez is lehet egy magyarázat a színek foltos nyomdai megjelenésére (a bescannelt "kézi készítésű" képek nem elég vastag festék vagy ceruza esetén foltosan,hiányosan,színhibásan jelennek meg a képernyőn), bár a mai képszerkesztő programokkal és egy kis odafigyeléssel ezt igazán meg lehetne oldani.

Szintén változatlan az a "sajátos művészi látásmód" ahogy a figuráit-lovait ábrázolja. Az ő grafikai stílusa ilyen, ezen már aligha fog változtatni.

Ami a hátteret illeti, források megadása sem szokása sajnos, és minél korábbi korokból merít (pl. honf.,Árpád-kor és középkor esetén), annál gyengébb az eredmény minden téren.

Az is tény, hogy elég drágák a kötetek.

BoldogZ

Szia Miles!

De jó hogy ezt elmondtad, már majdnem elcsábultam, így már csak módjával.

Balatoni Imre
Héttorony Hangászok

--------------------------------------------------
"Támasszon az Isten ilyen hadnagyokat az nyomorult országnak!"

Járt a kezemben mindhárom. A nyomdai kivitelezés siralmas, rosszak a színek, egyik-másik rajz elmosódott. Kevés szöveg - sok kép, amit igazán hiányolok az a források megjelölése, hogy mi alapján készültek a rajzok. A zászlós könyv eleje nagyrészt spekuláció.

Ezzel együtt, a zászlós és a Mária Teréziás kötet hiánypótló, a 48-as javarészt a Szabadságharc katonái c. könyv rajzainak újrakiadása, ami szintén pozitív, mert az eredeti már elég nehezen beszerezhető.

A papírkötéshez (hozzá az elrontott nyomás) képest viszont szerintem kissé drága.
_____________________
L E G • I • AD • PF

NE OFFOLJ!!!

Üdv!

Somogyi Győző újra alkotott, a tőle korábban már megismert formában.

http://cserkiado.hu/uj/magyar-hadiviseletek-3-kotet-egyutt

BoldogZ

Üdv!

Szerintem nyugodtan ki lehet terjeszteni használat mellett a készítéstechnikai nyomok vizsgálatára is.

Bár ezt a kifejezést még nem vettük át szerencsére.

A "használati-készítési nyomok" kategória a hivatalos fedőneve tárgyleíráskor.

Ilyen példaul a az agyagedényekben maradt ujjlenyomatok képe, fazekaskorong lenyomata az alján vagy az agyagba belenyomódott egyéb anyag (szövet-ha áttörölték durva szövésű anyaggal formázás után, gyékényfonat-őskor esetében, a korong előtt ezen állt az edény formázás közben) lenyomata is.

Ez ugyan csak félig-meddig készítéstechnikai nyom, de ide illik, hogy a római téglákon például sokminden szokott lenni, ami véletlenül vagy készakarva nyomot hagy rajtuk, mikor égetés előtt még képlékenyen a napra kerülnek száradni, és a nyom is kiégetve megmarad az utókornak (beleragadt falevél tökéletes lenyomata, szaladgáló kisgyerek lábnyoma, legelésző kecske patanyoma, kutylábnyom, unatkozó téglaégetők disznó rajzai és feliratai).

BoldogZ

Igaz, lehettem volna konkrétabb is.

Kimondottan egyfajta régészfajra használt jelzőként találkoztam vele.
Azok a szakikat akarják vele leírni (ha jól ferdítettem), akik a tárgyakon megmaradt emberi mozgások nyomait vizsgálják - esetemben fatárgyakon fellelhető esztergavéső nyomait.
De használják ezt a kifejezést nyomrögzítésnél is - csak magyarul nem lelem sehol...

Üdv!

Amennyiben régészeti értelmezést veszünk:
Ha ez az a szó esetleg az lenne, amire én gondolok, akkor ezt a pattintott kőeszközös szakértők az eszközök használati kopásnyomaira használják.
Nekik külön szaknyelvük van, amit még az átlag régész se ért, és a paleolit korszak esetében dominál a francia.

(Ugyanis a kőeszközök is kopnak a különféle használat közben. A neolit sarlók agancsba ragasztott vékony kőpengéit például az akkori tönkölybúza szárának átvágása szép lassan, de koptatta és kifényezte. Ez a megfelelő szögből nézve speciális „sarlófényt” ad a pengének, ami különbözik minden másfajta nyomtól.)

Tekintve, hogy tőlem távol áll ez a terület, ez csak körülbelüli megfogalmazás a részemről.

BoldogZ

Kívánok!

Elsősorban a régészek és a rendőrök segítségét szeretném kérni.
Ennek a szónak mi az egzakt magyar megfelelője (ha van neki olyan):

tracéologique (fr.)
traseology/impression evidence (ang.)?

Első körben lenyomattannak gondolnám, de szeretek pontos lenni.
Előre is köszönöm.

Köszönöm szépen! Tudtam hogy ide kell feltenni, ha valami ilyet nem találok :-).
Kösz, még egyszer.

Ádám: A kiadó: http://www.militaria.at/

Budapesten a Ármádia Katonai Régiségek Boltjában (1136 Budapest, Tátra utca 15/B) meg tudod venni (nem tudom ott mennyi az ára).
_____________________
L E G • I • AD • PF

NE OFFOLJ!!!

Sziasztok!

Segítséget kérnék. Most jelent meg:

Ságvári György- Magyar Királyi Honvédség és a honvéd egyenruha 1868-tól 1918-ig című könyvének kiadóját, vagy azt, hogy hol lehetne megvásárolni nem tudja valaki? A hadtörténetiben mutatták be de sehol nem találom.
Édesapámnak lenne ajándék... :-(

Üdv: Ádám a Rexből

Ja, az más! :-D

"Üzleti megfontolásból" én is elég sok történelmi regényt olvastam régebben ..

Szia János!

Ezt viszont nem tudtam, annál inkább örülök.

Gondoltam, hogy bukta lesz. Gyarló az ember tudod. Amúgy üzleti megfontolásokból olvasok :))))

Elefánt/Zarnóczki Attila

Üdv!

Azon túl, hogy a szerző minden bizonnyal kiváló, a fordító munkáját is gőzerővel segítette az egyik jelentős hazai internetes fórum római-koros közössége! :-D

Kedves Elefánt!

Te ráérsz olvasni? ;-)

Néhány frissen vagy mostanában megjelent könyvet ajánlanék az érdeklődőknek:

Sallay Gergely Pál: Mindent a hazáért!
Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulat-és emlékjelvények.
Zrínyi Kiadó, 2010
A szerző a Hadtörténeti Múzeum jeles kutatója, abszolút hiánypótló és nagyon érdekes a munkája.

Gy. Fekete István: Katonák városa. Fejezetek Szolnok katonatörténetéből. Zrínyi Kiadó, 2010

Megjelent az Ókor legfrissebb száma. Témája: Irodalmi nyilvánosság az antikvitásban. Mielőtt megköveznének, egy kis kitekintés nem árt.:)

A Hadtörténelmi Közlemények 2010/3. száma főként újkoros témákkal foglalkozik. Nagy érdeklődéssel olvastam viszont az Ormos-Zimányi vita rövid lezárását. Akit érdekel a magyar őstörténet feltétlenül kövesse nyomon a vitát.

Igen kedvemre való történeti regény került a kezembe Harry Sidebottom tollából. A Róma harcosa sorozat első kötete Tűz keleten címmel jelent meg. Valerianus szasszanida perzsák elleni háborújának az időszakából. Nagyon aprólékosan és plasztikusan jeleníti meg a III. századi római katonákat és életüket a Birodalom távoli keleti végén, miközben felkészülnek a szasszanidák ellen.

A szerző jó nevű ókortörténész, Oxfordban tanít a Lincoln College-ban.
Bővebben:
http://www.harrysidebottom.co.uk/Home

Az elején kicsit poroszkál a történet, de kárpótol a rengeteg pletyka, amit különböző antik szerzőktől bedolgoz a regénybe.

Elefánt/Zarnóczki Attila

Kedves János!

Hajnalban előfordul velem, hogy rosszul értelmezek.:) Máskor is. Nagyon remélem, hogy mihamarabb megírhatom mit gondolok együtt és külön-külön. Az utóbbi években nagyon jó irányt vettek a dolgok szerintem. Veszprémy Laci könyvei, a Te munkáid,a Rex invictissimus, most a Tibor könyve, érdemes lenne a Töll Laci PhD dolgozatát is kiadni, nagyon elkélne a vértezetekről egy értelmező szintézis. Bár én továbbra is várnám a muzeológus kollégáktól a gyűjtemények kiadását a Temesváry Ferenc által kimunkált úton.

Elefánt/Zarnóczki Attila

Kedves Elefánt!

Nem tételeztem én fel semmiféle rosszindulatot részedről!!!

Mivel minden szerző hajlamos a csőlátásra, nem biztos, hogy én észreveszem azt, amit Te. És én az egész szöveget még nem olvastam, csak Tibor PhD disszertációjának egykori bevezető, történeti fejezteiet ...

De szerencsére baráti beszélgetéseken már többször szóba kerültek köztünk ezek a témák, és azt hiszem néhol sikerült is egymást "inspirálnunk".
(Sőt, én egy kisebb cikkben jeleztem is tavaszal Tibornak néhány konkrét várakozásomat.)

Mivel az én munkám/munkáim valamivel hamarabb jelentek meg, mint Tibor könyve, nyilván fel fogod fedezni a hatásukat Tibor szövegében - néhol nyilván ellenvélemény formájában is. ;-)
(Én is sokat forgattam az ő korábbi írásait, gondolom a helyzet hasonló ez esetben is.)

Úgyhogy – semmiféle "rosszindulatot" nem feltételezve –, még mindig nagyon érdekel, hogy milyennek is látod ezt a két szöveget egymás mellett olvasva!

Nos, semmiféle rosszindulat nem dolgozott bennem,úgy gondoltam, hogy érdekes együtt olvasni a két könyvet. Nekem az. Lehet tévedek. Amúgy a baráti beszélgetésre helyeztem a hangsúlyt, ezért helyeztem szembe a harmincas évekkel. Biztosan rosszul fogalmaztam.

Elefánt/Zarnóczki Attila

Kedves Elefánt!

"Párhuzamos olvasásra ajánlom, az itt már korábban említett kötetet: B. Szabó János:A honfoglalóktól a huszárokig.A középkori magyar könnyűlovasságról. Argumentum, 2010. Remélhetőleg egy nagyon termékeny és baráti beszélgetés indul el, ellentétben a harmincas évek huszár vitájával."

Mi Kovács S. Tiborral aligha fogunk túl sokat vitázni, annak alapján, amit én a könyvéről tudok. (Annak idején a bevezető fejezeteket átküldte nekem olvasásra ... )

De ha már beleolvastad magad a munkájába, érdekelne, hogy hol is látod a kardinális különbségeket?

Nagy örömömre szolgál, hogy kezembe vehettem ma a tegnapi megjelenésű Huszárfegyverek a 15-17.században című kötetet Kovács S. Tibor "fegyver"barátom :)tollából.(Martin Opitz Kiadó, 2010) Aki nem tudná, Tibor a Nemzeti Múzeum fegyvertárának az őre. Az első ránézésre is kiváló munka, irgalmatlan anyaggal és rengeteg gondolkodásra és vitára ingerlő gondolattal.Minden közép-és török korosnak melegen ajánlom. Egyáltalán minden fegyvertörténet iránt érdeklődőnek. Párhuzamos olvasásra ajánlom, az itt már korábban említett kötetet: B. Szabó János:A honfoglalóktól a huszárokig.A középkori magyar könnyűlovasságról. Argumentum, 2010. Remélhetőleg egy nagyon termékeny és baráti beszélgetés indul el, ellentétben a harmincas évek huszár vitájával.

Elefánt/Zarnóczki Attila

Hálásan köszönöm a segítséget, mostantól mindent felforgatok a beszerzés érdekében :)

Az alábbi könyvet javasolnám: Companion to Medieval Arms and Armour. Szerk.: David Nicolle. Woodbridge 2002 (ISBN 0 85115872 2)
Ebben található egy tanulmány, jelesül: Shihab al-Sharif: Close Combat Weapons in the Early 'Abbasid Period: Maces, Axes, And Sword. A kardokkal foglalkozó részbe ma belekukkantottam, elég alapos, hozza a IX-X-ik századi főbb kardtípusok leírását arab neveikkel együtt (az elején még próbáltam odafigyelni ezekre, de idővel feladtam). Külön két kis alfejezet foglalkozik a méret és súlybeli adataikkal, ami nektek gondolom külön érdekes. A kötet végén van egy vaskos függelék, és itt a cikkhez tartozik egy jelentősebb mennyiségű képanyag. Amennyire láttam a rajzok a Isztambulban fellelhető eredetikre hivatkoznak.
Egyéb iránt is egy igen érdekes kötet, szetintem mindenkinek, aki a középkori vonalon mozog. Nekem a nomádok fegyverzetéről szóló tanulmány tetszett még különösen. Igen szép mennyiségű leletanyagot mutat be hozzá, köztük szép számú magyar vonatkozásút is a IX-ik századból főleg.
A kötetet én Budapesten az ELTE-CEU közös középkori és kora újkori könyvtárában leltem fel. Van egy igen barátságos hadtörténeti polcuk. :)
Ha esetleg gond lenne a beszerzésével küldj egy PM-et és megpróbálok segíteni.

Persze, nem is a markolattal van a baj, hanem hogy nincs mit fölnagyítani...

A rendelés sajnos nem az igazi, nem tanul vele annyit az ember, de azért sok sikert a munkához és köszönöm a segítséget :)

Nos, egykezes markolat esetében mi a nehézkes ?

Addig kell nagyítani míg 10 centis lesz a fogható része..

Amúgy többnyire öntött bronz a szerelékük, de van üreges vas szerelékes is két részből össze forrasztva...

Most inkább nem lövöm le a saját malacomat, mert én is készíteni akarok...!
Ha akartok rendelhettek egyet...:-)

Üdv!

A segítségeteket szeretném kérni. Nincsen valakinek anyaga 10. századi arab kardokról? Pécsett szeretnénk reprodukálni egyet, de az általam ismert legközelebbi használható képanyag az isztambuli Topkapi Múzeumban van. Valamennyi forrást már sikerült összeszedni róla, de rendes fényképet, vagy egy jó tanulmányt, ami tartalmazza a fegyver paramétereit is egyik könyvben/ internetes oldalon sem találtam.

Segítségeteket előre is köszönöm!

Haram

Üdv!

Az Árpád-kor háborúi alapmunka.
Egyébként minden történész "íróasztal tudós", nem is lehet más. Ez nem lenézés!!!! A dolguk az írott források értelmezése, és ebben az elhunyt Kristó Gyula igencsak meghatározó a magyar középkor ügyében, minden - néhol jogos- kriktika ellenére.
Lényegében mindenről írt, a magyar és középkori. Szerepe annyira domináns volt, hogy sokszor még a régészek kérdéseiben is dönteni akart (ez nem volt jó ötlet a részéről).
A munkásságát ért kritikák abból adódtak, hogy igen régen, még a múlt rendszerben kezdte kutatást, és sok munkáján átüt az akkor kötelező marxista szemlélet, főleg a társadalomfejlődés dolgában (továbbá a korai magyar tört.ben az oroszbarátság miatt a szlávok szerepének kötelezően erős kihangsúlyozása, a honfoglalók vereségeinek túlzott kiemelése stb.). Emiatt vitázott több régésszel is.
Sok kutatóhoz hasonlóan haláláig ragaszkodott korábbi nézeteihez,pedig a honfoglalók ügyében a kép sokszor jóval árnyaltabb, mint ő ábrázolja.

1 szó mint 100, mindez a könyv eseménytörténetében nem látszik, mindenképpen olvasd el. Ha majd több ilyesmin is átrágod magad, beszélsz ezzel-azzal, akkor fogod észrevenni a különbségeket. De Kristót 0:0-nál félretenni nem szabad.
Ezt régészként mondom.

A könyv fegyvertörténeti része nem Kristó, hanem Kovács László munkája, és itt nem mindegy, hogy a régebbi, vagy az új kiadás van meg. Az új teljesebb, a régiben több a kép...Kovács L. régész, de a kísérleti régészet eredményeit csak annyiban használta fel, ha azok publikálva voltak már (íjak, szablyák). Amúgy a magyar, orosz és szlovák szakirodalmat hozta össze, írása alapmunka.
Ha a 13.századi lovagi hadviselés és fegyverzet érdekel, mindenképpen Töll László írását nézd meg (Élet és halál urai a csatatereken-elõdeink fegyverei In. Az Árpád- és Anjou-kor csatái,hadjáratai (szerk. Veszprémy László) Zrínyi Kiadó Bp. 2008 17-56.).
Bocs, ha tudálékos voltam, vagy mindezekkel már tisztában vagy.

Boldog Z

Egyet kell értenem...a tanulmány jó...csak tán ott is feltűnik a régi szablya fokél
tézis...

A történelmi háttérben már biztos volt pár változás, hiszen azért csak kutattak azóta is a kutatók...:-)

De ha csak ez alapján lenne a hazai kora középkoros vitézség agyasodva már nőne a színvonal !:-)

II Andráshoz nem tudok hozzászólni, de könyv függelékében közölt anyag, Kovács László tanulmány a honfoglalás kori fegyverzetről, abszolút korrekt, mindenkinek ajánlom.
Üzüm bég

Sziasztok!

Kaptam egy könyvet, amit Kristó Gyula írt Az Árpád-kor háborúi címmel a Zrínyi kiadótól. Mennyire lehet rá támaszkodni, mert azt hallottam a szerzőről, hogy "íróasztal tudós" volt és elméletei nem mindig állják meg a helyét?
Főleg II. András tájékáról kérdezek.

Ha nem most, de valamikor csak menni fog.

Cet salve,van pár Angol nyelvű római katonai szakirodalom! Ha valakit érdekel,akkor hívjon a köv számon: 06306950563 Bocs,hogy nem az eladó rovatba írtam,de sietek...

Augusztus 4-től az újságárusoknál és a HK Hermanos Kiadónál is megvásárolható a "KATONAÚJSÁG" című kéthavi lap, amely elsősorban a XX. század eleji magyar hadtörténelemmel és a hozzákapcsolódó témákkal foglalkozik! A főszerepet elsősorban a magyar hadi eseményekről, alakulatok és fegyvernemek történetéről, életpályákról, kitüntetésekről, jelvényekről, fegyverekről, harcjárművekről, egyenruhákról, felszerelési tárgyakról írt cikkek töltik be lapunkban, de emellett természetesen néhány más téma is helyet fog kapni. A cikkek írói az általunk választott korszak témáinak legkiválóbb hivatásos és nem hivatásos szakértői közül kerülnek ki. A legtöbbjük publikációival, könyveivel talán már találkozhatott is az aki ezekkel a témákkal foglalkozik. Reményeink szerint a tényszerűen és hitelesen megírt színvonalas cikkek hozzájárulnak ahhoz hogy a témával foglalkozók és az érdeklődők minél teljesebb képet kapjanak az adott korszak katonai eseményeiről, az alakulatok és fegyvernemek történetéről, életpályákról, kitüntetésekről, jelvényekről, fegyverekről, harcjárművekről, egyenruhákról és felszerelési tárgyakról.

http://www.hkhermanos.hu/kiadv%C3%A1nyok/katona%C3%BAjs%C3%A1g-1-sz%C3%A1m
_____________________
L E G • I • AD • PF

NE OFFOLJ!!!

Üdv!

Ezt a könyvet az osztrák kiadó ékes magyar nyelven!!! is megjelentette, és még angolul is!
A honlapon a joob felső sarokban láthattok egy magyar zászlócskát, katt oda!

Üdv Töll

Én már régóta azt vallom, hogy hadtörténeti vagy egyéb úgymond perem-témájú könyvet (még ha magyar a témája is) elsönek idegen nyelven kellene kiadni, mert úgy talán megtérülne.

Meg merném kockáztatni, hogy egy 48-as szabadságharccal foglalkozó könyv még oroszul is rentábilisebb lenne. Aztán ha viszahozta az árát, akkor ki lehet adni magyarul, és talán lehetne adni egyet-egyet ajándékba az iskolai és közknyvtáraknak, csak úgy, hogy meglegyen nekik. Na de hát ez az én utopisztikus lázálmom, sosem adtam még ki könyvet.

Gyönyörűség :-)

Sok ilyesmi kéne magyar témában !

Mindegy melyik korból....

Az a baj, hogy magyar nyelven hiába adnák ki nem volna elég vevő reá :-(

Üdv!

Nemrég megjelent Dr. Ságvári Györgynek, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főtanácsosának, egyenruha történésznek a "A Magyar Királyi Honvédség és a honvédegyenruha 1868–1918" című műve az osztrák Militaria Verlag gondozásában.
A könyv enciklopédikus igénnyel készült, az abban bemutatott anyag több mint 90% a HM HIM tulajdona! Egyébként elképesztő munka...tényleg csodálatos, igazi életmű!
Aki ebben a korszakban utazik, annak nélkülönözhetetlen az ára ellenére (99 Eu.)

http://www.militaria.at/Book.aspx?book=12892880&Language=de

Üdv Töll

Cet salve,itt egy link Bishoptól a lorica segmentata páncélról írt kézikönyv.Lapozható verzió.:http://www.scribd.com/doc/3961788/Lorica-Segmentata-Volume-I-A-Handbook-of-Articulated-Roman-Plate-Armour

Középkori hadviselés

Yuval Noah Harari:
Special Operations in the Age of Chivalry, 1100-1550 (Warfare in History)
Boydell Press, 2007, 248 pages

Alongside the familiar pitched battles, regular sieges, and large-scale manoeuvres, medieval and early modern wars also involved assassination, abduction, treason and sabotage. These undercover operations were aimed chiefly against key individuals, mostly royalty or the leaders of the opposing army, and against key fortified places, including bridges, mills and dams. However, because of their clandestine nature, these deeds of `derring-do' have not been studied in any detail, a major gap which this book fills. It surveys a wide variety of special operations, from the eleventh to the sixteenth century. It then analyzes in greater depth six select and exciting operations: the betrayal of Antioch in 1098; the attempt to rescue King Baldwin II from the dungeon of Khartpert in 1123; the assassination of Conrad of Montferrat in 1192; the attempt to storm Calais in 1350; the `dirty war' waged by the rulers of France and Burgundy in the 1460s and 1470s; and the demolition of the flour mill of Auriol in 1536. Dr YUVAL NOAH HARARI teaches at the Hebrew University of Jerusalem.

Betekintés

Köszönöm, de igazán nem szükséges. Már láttam, voltam ott. De egtati galériája csodálatos

bovacska

Én meg, hogy magamat reklámozzam kicsit, galéria, múzeumok, Altes Zeughaus Solothurn. Ott is vannak ilyen páncélok.
Vannak...íme :-) : http://picasaweb.google.com/egtati/Arsenal_Solothurn#

Csak a hölgy kedvéért :-)

Köszönöm, de közben Bovacska felajánlotta segítségét, és az egy ilyen kedves hölgy ajánlatát vétek lenne visszautasítani.
Üdv,
Ákos

http://pusztaifarkasok.gportal.hu/

Üdvözlöm! Nekem papíron megvan. A tárgyban küldtem egy üzenetet. Szép napot!
Elefánt/Zarnóczki Attila

Esetleg ehhez: http://www.akademiai.com/content/p51755t512578734/
nincs valakinek hozzáférése? :-s
http://pusztaifarkasok.gportal.hu/

Ha már így belejöttünk, érdekelnének képek 16-17. szd-i övcsatokról, övveretekről... Előre is köszi!

Bovacskanak is köszönöm!

R.

Szívesen mindig :-)

Bovacska bizony az is jó hely...:-)
Valahol annak is van linkje nekem..
Ezt csak hirtelen felindulásból szedtem elő..

Én meg, hogy magamat reklámozzam kicsit, galéria, múzeumok, Altes Zeughaus Solothurn. Ott is vannak ilyen páncélok.

bovacska

Tökéletes! Köszönöm szépen a segítséget!
Hogy az üzenőfalról plagizáljak egy kicsit: Vaspók, áldassék a neved! :-)))

R.

Mondjuk fekete-fehér páncélé megfelelne ?
http://rubens.anu.edu.au/raid5/austria/graz/museums/zeughaus/arms_and_ar...

http://rubens.anu.edu.au/raid5/austria/graz/museums/zeughaus/arms_and_ar...

http://rubens.anu.edu.au/raid5/austria/graz/museums/zeughaus/arms_and_ar...

http://rubens.anu.edu.au/raid5/austria/graz/museums/zeughaus/arms_and_ar...