Szőllősy tekintetes blogja

A török íjászok gyakorlótere, az Okmeyadnı

Dr. Murat Özverinek a www.tirendaz.com webhelyen megjelent cikke alapján.
Fordította: Dr. Szőllősy Gábor

Az első okmeydanit a XV. században Edirnében – a birodalom akkori fővárosában – hozták létre. Ahogy terjeszkedett a birodalom, az okmeyanik száma elérte a 35-öt. A leghíresebb természetesen az isztambuli volt. Katip Abdullah Çelebinek a XV: században írott, „A lövészek törvénykönyve” című műve szerint a Konstantinápolyt ostromló II. (Hódító) Mehemed szultán az Okmeydanı helyén állíttatta fel a sátrát, ahonnan a hadműveleteket irányította. A város bevétele után ezt a helyet alapítványként az íjászoknak adományozta. Az alapítvány célja az volt, hogy „a harcosok a néppel együtt nyilazzanak, és együtt imádkozzanak”. Az alapító akarat szerint ezt a teret kizárólag nyilazásra szabad használni.

Kodzsa Szejit hőstette.

Nem kapcsolódik szorosan a magyar hadi hagyományápoláshoz, de szép példája a katonai helytállásnak.

Seyit Ali tizedes (onbaşı) Balıkesir tartomány, Havran ilçe (járás) Çamlık falujában született 1889-ben.
1909-ben bevonult katonának, ahol erőteljes testfelépítése miatt a Koca (Kodzsa = Hatalmas) ragadványnevet kapta.
Az első világháborúban Çanakkalénál szolgált, mint tüzér, a tengerszoros európai oldalán, a Kilitbahir nevű hadállásban, a 28-as Mecidiye zászlóalj katonájaként.

Törökökről mindenféle: Miért is nem hord zöld nadrágot a magyar huszár?

Az írásom tárgyául választott toposszal személyesen 2006-ban kerültem összeütközésbe. Ez volt az az év, amikor a Magyar Terep- és Vadászíjász Egyesület által rendezett Gödény Kupára első ízben jelentkeztek török íjászok is. Mivel az én honfoglalás kori magyar viseletemhez zöld színű nadrág tartozik, többen is nekem szegezték a kérdést: nem félsz, hogy a törökök felkoncolnak?

Törökökről mindenféle

Elsődleges cél a törökökkel kapcsolatos félreértések, tévhitek tisztázása, de mindenféle érdekességnek, hírnek, pletykának is helye van.

Tartalom átvétel